- új vagy szándékosan módosított molekulaszerkezetű élelmiszerek, amennyiben e szerkezetet az Unión belül 1997. május 15. előtt nem használták élelmiszerként vagy élelmiszerben;
- mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
- ásványi eredetű anyagokból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
- növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, kivéve, ha az élelmiszer korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül, és olyan növényből vagy -fajtából áll, izolálták vagy állították elő, amelyet:
- az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy
- az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt, nem hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, amennyiben e gyakorlatok az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében nem idéznek elő olyan számottevő változásokat, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
- állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy azokból előállított élelmiszerek, az 1997. május 15. előtt az Unión belül élelmiszer előállítására alkalmazott hagyományos tenyésztési gyakorlatokkal kitenyésztett állatok kivételével, amennyiben az ilyen állatokból előállított élelmiszerek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül;
- állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejt- vagy szövetkultúrákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
- az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
- mesterséges nanoanyagokból álló élelmiszerek (olyan szándékosan előállított anyag, amelynek egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, vagy amelynek belső része vagy felülete különálló funkcionális részekből áll, amelyek közül soknak egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, beleértve a struktúrát, agglomerátumokat vagy aggregátumokat, amelyek 100 nm vagy annál nagyobb méretűek lehetnek, de amelyeknek a nanoméretre jellemző tulajdonságaik vannak);
- a 2002/46/EK irányelvvel, az 1925/2006/EK rendelettel vagy a 609/2013/EU rendelettel összhangban használt vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok, amennyiben:
- az előállításukhoz e bekezdés a) pontja VII. alpontjában említett, az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt előállítási eljárást alkalmaztak; vagy
- az e bekezdés f) pontjában meghatározott mesterséges nanoanyagot tartalmaznak vagy abból állnak;
- az Unión belül 1997. május 15. előtt kizárólag étrend-kiegészítőkben használt élelmiszerek, amelyeket a 2002/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti étrend-kiegészítőktől eltérő élelmiszerekben szándékoznak felhasználni.
Új élelmiszer státusz megállapítása
A 2015/2283/EU rendelet 4. cikke értelmében az élelmiszer-ipari vállalkozóknak ellenőrizniük kell, hogy az általuk az Unión belül forgalomba hozni szándékozott élelmiszer a 2015/2283/EU rendelet hatálya alá tartozik-e. Amennyiben bizonytalanok, akkor az új élelmiszer tervezett első forgalomba hozatali helye szerinti tagállammal kell, hogy konzultáljanak (ez az ún. új élelmiszer státusz meghatározására irányuló eljárás). Ha az élelmiszer-vállalkozó az adott élelmiszert egyszerre több tagállam piacán is forgalomba szándékozik hozni, a konzultációs kérelmet csak az egyik tagállamnak nyújtja be. Az új élelmiszer státusz megállapítása érdekében a tagállamok konzultálhatnak más tagállamokkal és a Bizottsággal.
Az új élelmiszer státusz meghatározására irányuló eljárás lépéseit, beleértve a benyújtandó dokumentumokat, a határidőket és az állapot nyilvánosságra hozatalának módját a 2018/456/EK végrehajtási rendelet határozza meg.
Az új élelmiszer státusz meghatározást Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végzi.
Amennyiben a státusz megállapítási eljárás eredménye alapján az adott élelmiszer a 2015/2283/EU rendelet hatálya alá tartozik (vagyis új élelmiszernek minősül), akkor forgalomba hozatal előtt uniós szinten engedélyeztetni szükséges. Az engedélyeztetési folyamatról bővebben az „Új élelmiszer engedélyeztetése” menüpontban olvashat.
Harmadik országban hagyományos élelmiszerek
Új élelmiszernek minősül a harmadik országból származó hagyományos élelmiszer is, amennyiben 1997. május 15. előtt nem fogyasztották jelentős mennyiségben az Európai Unió területén, annak ellenére, hogy valamely harmadik országban hagyománya van az élelmiszerként való biztonságos felhasználásának. A harmadik országban élelmiszerként való biztonságos felhasználás hagyománya definíció szerint azt jelenti, hogy az élelmiszer legalább egy harmadik ország népességének jelentős részében, legalább 25 éve a szokásos étrend részét képezi.
A nem élelmiszerként történő vagy a szokásos étrendhez nem kapcsolódó felhasználások nem képezik az élelmiszerként történő biztonságos felhasználás hagyományának részét, valamint az élelmiszerek csak akkor minősülnek harmadik országokból származó hagyományos élelmiszereknek, ha az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendeletben meghatározott elsődleges termelésből származnak, függetlenül attól, hogy azok feldolgozott vagy feldolgozatlan élelmiszerek-e.
A harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekkel kapcsolatos „engedélyeztetési” folyamatról bővebben a „Harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek notifikációja” menüpontban olvashat.
