a) a közzététel napja
2026.03.17.
b) az eljáró bíróság megnevezése
Fővárosi Törvényszék
c) az ügy száma és tárgya
102.K.702.084/2024.; közegészségügyi ügyben hozott OGYÉI/41820-8/2023 számú határozat jogszerűségének vizsgálata
d) a peres felek
BIOGEN HUNGARY Korlátolt Felelősségű Társaság (felperes)
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (alperes)
e) az ítélet
„A bíróság az alperes 2024. március
27-én kelt OGYÉI/41820-8/2023. számú határozatát
megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 825.000 (nyolcszázhuszonötezer) forint perköltséget.
A 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.”
f) az ítélet rövid indokolása
A felperes kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszék alaposnak találta.
A bíróság elsődlegesen kiemelte, hogy a közigazgatási perben azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi jogi szempontból jogszerű-e, mely bírósági felülvizsgálat alapját a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja jelenti.
A felperes eljárási jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy az alperes az általa lefolytatott bizonyítási cselekményről nem értesítette, a bizonyíték beszerzéséről nem volt tudomása, így arra vonatkozóan nyilatkozatot, észrevételt nem tudott tenni, ezzel pedig sérült az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 76. §-a, mely jogsérelem a perben már nem volt orvosolható.
A felek között abban nem volt vita, hogy az eljárása során az alperes elmulasztotta értesíteni a felperest arról, hogy a felperes szerződéses partnere által tartott előadás kapcsán az érintett személytől bizonyítékokat, így az előadó nyilatkozatát és az előadás anyagát szerezte be. E mulasztást ugyanakkor a felek eltérően értékelték, a bíróságnak ezért elsőként abban a kérdésben kellett döntenie, hogy jelen ügyben az Ákr. 76. §-ának sérelme az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályszegésnek minősült-e.
A bíróság ítéletében kifejtette, hogy az Ákr. 76. §-a értelmében az ügyfélnek valamennyi, a hatósági eljárás során beszerzett bizonyítékot joga van megismerni, ennek elmaradása az Alkotmánybíróság 3311/2018. (X. 16.) AB határozata, valamint a 3223/2018. (VII. 2.) AB határozata értelmében szükségképpen a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét eredményezi, mely alkotmánybírósági jogértelmezés mentén a kúriai joggyakorlat is egységes abban, hogy az ügyféli jogok alapvető sérelme az ügy érdemére kiható jogszabálysértést valósít meg, független attól, hogy e jogszabálysértés a döntés tartalmára kihatással volt-e (Kfv.IV.35.015/2014/4.; Kfv.IV.37.119/2021/5.).
A bíróság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az eljárása során az alperes olyan, az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértést követett el, amely az alperesi határozat megsemmisítését teszi szükségessé. Tekintve, hogy a bíróság az alperesi határozatot eljárásjogi okból semmisítette meg, annak anyagi jognak történő megfelelőségét jelen perben nem vizsgálhatta.
A fentiekre tekintettel a bíróság az alperes határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében kifejtette, hogy a megismételt eljárásban az Ákr. 76. §-ában foglaltaknak eleget téve – a Hatóságnak értesítenie kell az Ügyfelet, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként bizonyítékokat szerzett be, és tájékoztatnia kell arról, hogy azok az iratokba történő betekintéssel megismerhetők. Az Ügyfél ezen értesítést követően élhet az iratbetekintési, illetve az alperes által beszerzett bizonyítékokra figyelemmel az észrevételezési, illetőleg bizonyítás indítványozási jogával.
