Dúsított élelmiszerek
A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez a feldolgozás során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adtak abból a célból, hogy annak tápértékét, biológiai értékét növeljék, függetlenül attól, hogy az adott anyag az élelmiszerben eredendően megtalálható, vagy sem.
A dúsításnak több célja lehet:
- Az élelmiszer feldolgozás során elveszett, eredeti tápanyag, vagy egyéb aktív anyag tartalom helyreállítása (pl. sima lisztek vitaminozása, a malmi műveletek során elveszett vitaminok pótlása céljából)
- Valamely élelmiszer helyettesítésére kifejlesztett élelmiszerben az eredetihez hasonló, vagy avval megegyező tápérték elérése (pl. margarin A, D vitaminnal való dúsítása, a szójaital kalciummal való kiegészítése, stb.)
- A hagyományosnál nagyobb tápanyag denzitású élelmiszer előállítása, amely elősegítheti a lakosság jobb vitamin/ásványi anyag ellátottságát.
Nem kívánatos azonban a vitaminok, ásványi anyagok túlzott bevitelesem, mert az szintén káros lehet az egészségre.
A vitaminok, ásványi és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet egységes EU szintű szabályozást tesz lehetővé a vitaminok önkéntes hozzáadása területen. E rendelet keretein belül most van meghatározás alatt a dúsított élelmiszerek egyes csoportjaiban megengedhető maximális vitamin/ásványi anyag mennyiség. Addig az előállítónak kell meghatároznia ezeket a maximális mennyiségeket az alábbiak figyelembevételével:
- A vitaminok és ásványi anyagokbiztonságos legfelső szintje(UL=Upper Level)
- A vitaminok és ásványi anyagokegyéb forrásokból származó bevitele.
- A vitaminok és ásványi anyagok népesség számára ajánlott napi beviteli referencia értéke(NRV).
- Azoknál a vitaminoknál és ásványi anyagoknál, ahol az NRV közel áll a legfelső biztonságos szinthez a maximális mennyiség megállapításánál az alábbiakat is figyelembe kell venni:
- A termék szerepe a lakosság étrendjében, vagy a lakosság egyes csoportjainak étrendjében
- A termék tápanyagprofilja, vagyis, hogy az élelmiszer milyen mennyiségben és arányban tartalmaz olyan tápanyagokat, amelyek a kívánatosnál nagyobb mértékű bevitel esetén, az emberi egészség megőrzése szempontjából előnytelennek minősülnek (zsírok, telített zsírsavak, cukor, nátrium, transz zsírsavak.
Néhány vitamin és ásványi anyag legfelső biztonságos szintje:
Vitamin |
Legfelső biztonságos szint |
Ásványi anyag |
Legfelső biztonságos szint |
A-vitamin |
3000 µg |
Kalcium |
2500 mg |
D-vitamin |
100 µg |
Cink |
25 mg |
E vitamin |
300 mg TE |
Réz |
5 mg |
C- vitamin |
2000 mg |
Fluorid |
7 mg |
B6-vitamin |
25 mg |
Jodid |
600 mg |
Nikotinsav |
10 µg |
Szelén |
300 µg |
Az 1925/2006/EKrendelet részletezi azon vitamin és ásványi anyagokat, valamint forrásaik/vegyületformáik körét – az étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan – amelyek a dúsított élelmiszerek előállítása során felhasználhatók.E lista bővíthető egy EU szintű engedélyezési folyamat eredményeképp.
Bizonyos egyéb anyagok hozzáadása élelmiszerekhez
- egyéb összetevők, amelyek biológiai hatásuk miatt élelmiszerekben nem használhatók (pl. toxikus, vagy súlyos mellékhatással rendelkező növények, illetve kivonataik)
- élelmiszerekben csak korlátozott mértékben használható biológiai hatással rendelkező egyéb összetevők(pl. koffein, bizonyos növények, illetve kivonataik)
- megfontolás alatt álló egyéb összetevők, amelyeknek élelmiszerekben való felhasználhatósága az adott feltételek mellett (pl. mennyiség, minőség, megfelelő tudományos ismeretek hiánya az adott összetevő élettani hatásaival, biztonságosságával kapcsolatban) megkérdőjelezhető. Ez utóbbi listáról, a tudományos értékelést követően, az adott komponens átkerülhet az előzőekben említett két lista bármelyikébe, vagy bebizonyosodhat róla, hogy biztonságosan alkalmazható élelmiszerekben, így étrend-kiegészítőkben is.
Az EU rendelet hazai végrehajtását a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásának egyes kérdéseiről szóló 55/2011. (IX. 20.) NEFMI rendelet segíti.
Útmutató az élelmiszerek jelölésén feltűntetett tápérték adatok tűréshatárának megállapításához