1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

Tel.: (1) 8869-300, E-mail: ogyei@ogyei.gov.hu

1372 Postafiók 450.

ENGLISH

OGYÉI/72756/2017. – SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

a) a közzététel napja

2020. február 11.

b) az eljáró hatóság megnevezése

OGYÉI

c) az ügy száma és tárgya

OGYÉI/72756/2017.; ismertetési tevékenység ellenőrzése

d) a jogsértő neve

SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 

e) a megállapított tényállás összefoglaló ismertetése

I. Az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett rendezvények bejelentésének elmulasztása

A hatóság annak megállapítása céljából, hogy a cég a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben foglalt, a rendezvények bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett-e, áttanulmányozta saját, a Gyftv. 14. § (10), (13) bekezdései szerinti, gyógyszercégek által bejelentett rendezvények közhiteles hatósági nyilvántartását, valamint az Ügyfél nyilatkozataiban szereplő tudományos tanácsadó testületi ülések dokumentációit.

A Gyftv. vizsgált időszakban hatályos 14. § (10) és (13) bekezdései egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy az ismertetési tevékenységet folytató köteles az általa szervezett szakmai rendezvényre vonatkozóan annak kezdő időpontját megelőzően 15 nappal a jogszabályban meghatározott adattartalommal a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelentést tenni.  

Az Ügyfél által becsatolt, az általa szervezett tudományos tanácsadó testületi ülésekre vonatkozó dokumentáció alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szóban forgó rendezvények szakmai rendezvénynek minősülnek, így azokra alkalmazni kell a Gyftv. 14. § (10)-(13) bekezdéseiben foglaltakat, azaz e rendezvények tekintetében az ismertetési tevékenységet folytatót bejelentési kötelezettség terheli.

A gyógyszercégek által bejelentett rendezvények közhiteles hatósági nyilvántartásának, valamint az Ügyfél által benyújtott tudományos tanácsadó testületi ülések dokumentációjának összevetése alapján a hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az Ügyfél fenti számú beadványaiban szereplő tudományos tanácsadó testületi ülések közül 15 rendezvény – a jogszabályban foglaltakkal szemben – nem került a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez bejelentésre, így azokkal összefüggésben a bejelentések elmaradása miatt mulasztás volt megállapítható. 


II. A 3/2009. EüM rendelet térítésmentes gyógyszerminta adásra és a gyógyszer-adományozásra vonatkozó szabályainak megsértése

A gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokat a 3/2009. EüM rendelet tartalmazza. E jogszabály az ismertetési és promóciós tevékenység körébe sorolja az ingyenes gyógyszerminta átadását, valamint a gyógyszer-adományozást is.

A Gyftv. 15. §-ának megfogalmazása egyértelmű, mely szerint a gyógyszerminta és gyógyszer adomány is ismertetésnek minősül, amelynek szabályait részben a Gyftv., részben a 3/2009. EüM rendelet tartalmazza. Az ismertetés Gyftv. 12. §-ában meghatározott definíciója tehát az adományra és a mintaadásra is irányadó.

Térítésmentes gyógyszerminta

Az ingyenes gyógyszerminta adásáról a 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet 7. §-a rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az ingyenes gyógyszerminta adásának célja a készítmény promóciója, illetve megismertetése a rendelésre, forgalmazásra jogosulttal, és ily módon közvetve a termék betegek által történő alkalmazásának előmozdítása, kiemelten fontos társadalmi érdek fűződik annak jogszabály által szabályozott keretek közé szorításához. Ennek megfelelően pontosan és egyértelműen meghatározásra került a térítésmentes gyógyszerminta átvételére jogosultak személyi köre is, mely szerint mintát adni kizárólag a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultaknak lehet.

A személyi kört illetően a 3/2009. EüM rendelet világossá teszi, hogy fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetében térítésmentesen gyógyszert átadni kizárólag az intézeti főgyógyszerész útján lehet.

A Gyftv. 3. § 12. pontjában foglalt definíció szerint a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, illetve forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő – a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező – előállító és kereskedő. Tehát e fogalom-meghatározásból és a 3/2009. EüM rendelet 7. §-ában foglaltakból egyértelműen kitűnik, hogy a térítésmentesen átadott gyógyszer átvevője fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti főgyógyszerész, míg más egészségügyi szolgáltató esetében a gyógyszer rendelésére és használatának betanítására jogosult orvos vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő, a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező előállító és kereskedő, azaz a gyógyszer forgalmazója (így különösen nagykereskedő, forgalmazási/működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár) lehet (a továbbiakban összefoglalóan: jogosultak).

A gyógyszerminta átadásáról az ismertető személy vagy a kiszállítást végző nagykereskedő a jogszabályban foglalt tartalmi elemekkel jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek minden esetben tartalmaznia kell az átadó és átvevő jogosult/személy nevét.

Az eljárásban az ügyféli beadványok és azok mellékletei, valamint a 3/2009. EüM rendelet 10. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a vizsgált időszak tekintetében az Ügyfél által a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek megküldött mintaadási és adományozási jegyzőkönyvek egyértelműen és közvetlen módon bizonyítják, hogy az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást biztosító egészégügyi szolgáltató vonatkozásában összesen 35 alkalommal nem az intézeti főgyógyszerész, hanem közvetlenül a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosult személy útján adta a térítésmentes gyógyszermintát azon esetekben, amikor a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosult az egészségügyi szolgáltató járóbeteg szakellátást biztosító szervezeti egységénél, illetve fizikailag elkülönülő telephelyén folytatta tevékenységét.

A hatóság álláspontja szerint a térítésmentes mintaadásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a minta átvételével érintett félnek egészségügyi szolgáltatónak kell lennie. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja határozza meg az egészségügyi szolgáltató fogalmát. E fogalommeghatározás alapján a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást végző szervezeti egység, illetve az eltérő telephely nem minősül külön egészségügyi szolgáltatónak, melyből következően azon egészségügyi szolgáltatók, melyek több telephellyel rendelkeznek, illetve ahol a fekvőbeteg-ellátás mellett járóbeteg-szakellátást folytató osztályok is működnek, egy egységnek, egy szolgáltatónak minősülnek, és esetükben az ingyenes gyógyszerminta kizárólag az intézeti főgyógyszerész útján adható. 

Következésképpen a hatóság álláspontja szerint nem tekinthető jogszerűnek az Ügyfél azon gyakorlata, hogy az ismertető személyek fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetében az ingyenes gyógyszermintákat nem az intézeti főgyógyszerész útján adták a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosultnak, mely értelmében az Ügyfél megsértette a 3/2009. EüM rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.

Gyógyszer-adományozás

A hatóság eljárása során az Ügyfél adományozási gyakorlatát is megvizsgálta.

A gyógyszerek adományozása olyan, a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat, amelyre kiterjed a Gyftv. gyógyszerismertetéssel kapcsolatos szabályrendszere, és ez alapján a 3/2009. EüM rendelet is. A gyógyszer-adományozásról a 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet 9. §-a rendelkezik.

A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19) EüM rendelet (továbbiakban: 41/2007. EüM rendelet) 34. §-a értelmében Magyarországon fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, karitatív célból térítésmentesen gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz csak intézeti gyógyszertáron keresztül adható. 

A fentiek alapján a térítésmentes mintaadáshoz hasonlóan, fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti főgyógyszerész útján kell az ismertető személynek az adományozandó gyógyszert az egészségügyi intézmény részére átadni. A fekvőbeteg-ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos vagy kórházi osztály részére közvetlenül gyógyszeradományt átadni nem lehet.

Az Ügyfél által a hatóság rendelkezésére bocsátott bizonyítási eszközök, a 3/2009. EüM rendelet 10. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a vizsgált időszak tekintetében az Ügyfél által a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek megküldött adomány átadási jegyzőkönyvek egyértelműen bizonyítják, hogy az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást biztosító egészégügyi szolgáltató vonatkozásában összesen 12 alkalommal nem az intézeti főgyógyszerész útján, hanem közvetlenül a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosult személy vagy kórházi osztály részére adta át a gyógyszeradományt, amivel megsértette a 3/2009 EüM rendelet 9. §-ában foglaltakat.

A 3/2009 EüM rendelet 9. §-a tartalmazza a gyógyszer-adományozás során a felhasználás szakmai feltételeinek, valamint a felhasználás ellenőrzésének biztosíthatóságát. Amennyiben az adományozás közvetlenül orvos részére is biztosítható lenne, nem érvényesülne a 3/2009. EüM rendeletben, valamint a 41/2007. EüM rendeletben rögzített feltételrendszer.

A hatóság fentiekben kifejtett álláspontját támasztja alá a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.661/2017/5. számú ítélete, mely döntésében a bíróság egyértelműen rögzíti, hogy gyógyszeradomány fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi intézménynek kizárólag az intézeti főgyógyszerészen keresztül adható jogszerűen.

 

III. Egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban álló szakértő közreműködése az Ügyfél által folytatott ismertetési tevékenységben

A hatóság az eljárás során vizsgálta az Ügyfél gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakemberekkel kötött szerződéseit.

Az eljárás során az OGYÉI az egészségügyi szakemberekkel kötött szerződéseket – különös tekintettel azok tárgyára, irányára –, a szerződések teljesítése alapján kiállított teljesítésigazolásokban foglaltakat, valamint egyes szerződések esetében a szerződés teljesítésével összefüggésben létrejött dokumentációt, produktumokat – tekintet nélkül azok Ügyfél által történő későbbi felhasználására, illetve a felhasználás módjára, mivel ezen esetekben a jogviszony a szerződés teljesítésével összefüggésben létrejött produktum elkészítésével befejezetté válik – vizsgálta a Gyftv. 3. § 10. pontjában és 12. § (1) bekezdésében foglalt szabályrendszernek való megfelelés szempontjából. 

Az eljárás során nagy mennyiségű szakmai dokumentáció és szerződés átvizsgálása történt meg, és az Ügyfél szerződéses állományának áttekintése során az OGYÉI olyan orvostanácsadói szerződéseket azonosított, amelyek tárgyai – többek között – a következők voltak: szakmai prezentáció elkészítése márkakommunikáció céljából, szakmai prezentáció betanítása a látogatók számára, szakmai kommunikációs anyagokkal kapcsolatban tanácsok nyújtása, kommunikációs anyagok lektorálása, medical prezentáció elkészítése, jóváhagyatása, prezentálása, konkrét készítményhez kapcsolódó szakmai cikk elkészítése, látogatói prezentációk elkészítésében ellenőrzés és tanácsadás, promóciós anyagok készítése, tréning tartása látogatók számára.

A megvizsgált szerződések teljesítése eredményeként létrejött dokumentációk, prezentációk, internetes felületen vagy a nyomtatott sajtóban történő későbbi megjelenés céljából készített cikkek kapcsán – együttesen értékelve azokat a létrehozásuk alapját képező szerződéssel – azon anyagokat találta aggályosnak a hatóság, melyek a megjelenésük, tartalmuk, illetve az általuk közvetíteni kívánt üzenet alapján egyértelműen az Ügyfél valamely készítményének promócióját hivatottak szolgálni, előmozdítani. A hatóság álláspontja szerint azon prezentációk tekintetében, melyekben nem kizárólag említés szintjén jelenik meg egy adott készítmény neve, logója, doboza, hanem az előadás döntő része kizárólag ezen készítmény, illetve márkacsalád használatát, a kompetítor készítményekkel szembeni előnyeit taglalja, az adott készítmény használatára buzdít, azt javasolja, továbbá az előadás/prezentáció az adott készítmény külső megjelenésének jegyeit hordozza, az egyes diákon a készítmény neve/külső megjelenése szerepeltetésre kerül, kétséget kizáróan megállapítható azok promóciós jellege.

Az Ügyfél által a hatóság rendelkezésére bocsátott szerződéses állomány, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentáció átvizsgálása alapján az OGYÉI arra a következtetésre jutott, hogy az Ügyfél által egészségügyi szakemberekkel kötött bizonyos szerződések – figyelemmel az azok teljesítésével összefüggésben létrejött produktumokra is – tekintetében megállapítható a gyógyszerekre, azok összetételére, hatására, alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat (gyógyszer rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció).

Az OGYÉI az eljárás során beszerzett bizonyítási eszközök alapján minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az egészségügyi szakemberek – a szakmai-tudományos tevékenységen túl – az Ügyféllel kötött szerződések teljesítésével aktívan közreműködtek az Ügyfél marketinganyagainak és kereskedelmi üzeneteinek a kidolgozásában.

Továbbá az OGYÉI azon szerződések vonatkozásában – ahol a szerződés tárgya látogatók részére tréningek, oktatások tartása, weboldalra készített cikkek véleményezése, korrekciója, illetve kommunikációs anyagok lektorálása volt – megállapította, hogy azok a megvalósulásuk által az Ügyfél promóciós tevékenységét segítő szerződéseknek tekinthetők, tekintettel arra, hogy a szerződések alapján az érintett egészségügyi szakemberek által kifejtett tevékenység a Gyftv. 3. § 10. pontjában meghatározott kereskedelmi gyakorlat elemeit valósítja meg, és az Ügyfél a kérdéses szerződések teljesítésével összefüggésben a tudomására jutott, illetve birtokába került ismereteket, információkat a kommunikációs anyagokban hasznosította, illetve a látogatók az ismertetések során felhasználtak.

A Gyftv. 13. §-ának értelmében az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott képzettségi követelményeknek megfelelő és a 13/A. § (2) bekezdés szerint ismertetői igazolvánnyal rendelkező természetes személy útján folytathatja, továbbá a Gyftv. 13. § (3) bekezdése szerint összeférhetetlen az ismertetési tevékenységgel, ha az ismertető személy – ide nem értve a szerzői jogi védelem alá tartozó tudományos tevékenységet – egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll. Továbbá a Gyftv. 14. § (1) bekezdése szerint ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában megvalósított kereskedelmi gyakorlat esetében a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában megvalósított kereskedelmi gyakorlat esetében pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető.

Az OGYÉI álláspontja szerint nyilvánvaló a jogalkotói szándék, hogy a gyógyszer rendelésére jogosult szakember ne kerülhessen olyan jogviszonyba az ismertetési tevékenységet folytatóval, hogy az a szakmai meggyőződésének hajlítását, véleményének promóciós aspektusokból történő megváltoztatását eredményezhesse. E szándék jelenik meg a Gyftv. 13. § (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályban és a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében is.

Az illetékes hatóságok által megküldött dokumentációk tanúsága szerint, a vizsgált időszakban a kifogásolt szerződések teljesítésében személyesen közreműködő egészségügyi szakemberek úgy végeztek az Ügyfél részére ismertetési tevékenységnek minősülő promóciós munkát, hogy mindeközben érvényes egészségügyi szolgáltatói engedéllyel rendelkeztek, illetve személyes közreműködés formájában egészségügyi tevékenységet végeztek, amely két tevékenységtípus a fentebb részletezett okokból nem összeegyeztethető egymással.

Amennyiben tehát a szakorvos összeférhetetlenségi okokból kifolyólag az Ügyfél marketingtevékenységében nem vehet részt, úgy az erre irányuló, az Ügyfél és a szakorvos között létrejött megbízási szerződés megvalósulásával az Ügyfél megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a rendelésre jogosult szakember részére tiltott anyagi előnyt nyújtott olyan szerződéses jogviszony formájában, amely realizálódása során túlmutatott a szakterületén véleményformáló orvos szakmai ismereteinek továbbadásán, és az Ügyfél készítményének promóciós lehetőségeit kívánta kiaknázni a szakorvos bevonásával. 


IV. Ismertető személy tevékenysége után, az ismertetési tevékenységet folytatót terhelő befizetési kötelezettség teljesítését igazoló okmány hatóság részére történő megküldésének elmulasztása

A hatóság megvizsgálta, hogy az Ügyfél eleget tett-e a bejelentett ismertető személyek tevékenysége után felmerülő befizetési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló dokumentáció megküldésére vonatkozó kötelezettségének. Az OGYÉI saját, ennek kapcsán vezetett nyilvántartását áttanulmányozva megállapította, hogy az Ügyfél ilyen irányú kötelezettségének nem tett eleget a vizsgált időszakban, aminek eredményeként megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésében foglaltakat.

f) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölése

A Gyftv. 14. § (1), (10), (13) bekezdéseiben, valamint a 3/2009. EüM Rendelet7. § (1) bekezdés a) pontjában, 8. § (6) bekezdésében, továbbá 9. §-ában foglaltak.

g) a döntés rendelkező része

HATÁROZAT

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) nevében eljárva, a SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (1045 Budapest, Tó utca 1-5., cg.: 01-10-043308; adószám: 12191525-4-44, a továbbiakban: Ügyfél) ismertetési tevékenységének ellenőrzése iránt, OGYÉI/72756/2017. számon, 2017. december 21. napján, hivatalból indult eljárásban, a Gyftv. 19. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján

megállapítom,

hogy az Ügyfél egészségügyi szolgáltatóval, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban álló szakemberrel kötött, meghatározott szerződések megvalósulásával megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat; továbbá az Ügyfél az általa szervezett rendezvények bejelentésének elmulasztásával megsértette a Gyftv. 14. § (10), (13) bekezdésében foglaltakat; valamint az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató részére térítésmentesen adható mintaadási gyakorlatával megsértette az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet [a továbbiakban: 3/2009. EüM rendelet] 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat; továbbá megállapítom, hogy az Ügyfél fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató részére juttatott gyógyszer-adományozási gyakorlatával megsértette a 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet 9. §-ában foglaltakat; illetőleg az Ügyfél azzal, hogy Gyftv. 36. § (4) bekezdésében meghatározott, az őt, mint ismertetési tevékenységet folytatót az általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott és nyilvántartásba vett ismertető személy tevékenysége után terhelő befizetési kötelezettségének teljesítését igazoló okmányt elmulasztotta megküldeni a hatóság részére a vizsgált időszakban, megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésekben foglaltakat, mindezekre tekintettel a Gyftv. 19. § (2) bekezdésének c) pontja szerint

megtiltom

a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá a Gyftv. 19. § (2) bekezdés d) pontjának db) alpontja alapján

31 000 000 Ft – azaz harmincegymillió forint – összegű

pénzbírsággal sújtom.

A bírságot a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megfizetni az OGYÉI Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01040353-00000000 számú számlájára.

Az Ügyfél késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Ha az OGYÉI a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a jelen határozatban elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt, hivatalból elrendeli a végrehajtást.

Megállapítom, hogy az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

Jelen határozat ellen a Gyftv. 19/A. §-a szerint közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per indítható a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (1) bekezdése szerint, a Kp. 13. § (3) bekezdésében meghatározott bíróság előtt. A keresetlevelet az illetékes bíróságnak címezve, az OGYÉI-hez kell benyújtani.

Frissítve: 2020.02.12 17:21