OGYÉI/72756/2017. – SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
a) a közzététel napja
2020. február 11.
b) az eljáró hatóság megnevezése
OGYÉI
c) az ügy száma és tárgya
OGYÉI/72756/2017.; ismertetési tevékenység ellenőrzése
d) a jogsértő neve
SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és
Szolgáltató Zrt.
e) a megállapított tényállás
összefoglaló ismertetése
I.
Az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett rendezvények
bejelentésének elmulasztása
A hatóság annak
megállapítása céljából, hogy a cég a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben
foglalt, a rendezvények bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének
eleget tett-e, áttanulmányozta saját, a Gyftv. 14. § (10), (13) bekezdései
szerinti, gyógyszercégek által bejelentett rendezvények közhiteles hatósági
nyilvántartását, valamint az Ügyfél nyilatkozataiban szereplő tudományos
tanácsadó testületi ülések dokumentációit.
A Gyftv. vizsgált
időszakban hatályos 14. § (10) és (13) bekezdései egyértelműen fogalmaznak a
tekintetben, hogy az ismertetési tevékenységet folytató köteles az általa
szervezett szakmai rendezvényre vonatkozóan annak kezdő időpontját megelőzően
15 nappal a jogszabályban meghatározott adattartalommal a gyógyszerészeti
államigazgatási szervnek bejelentést tenni.
Az Ügyfél által becsatolt,
az általa szervezett tudományos tanácsadó testületi ülésekre vonatkozó
dokumentáció alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szóban forgó
rendezvények szakmai rendezvénynek minősülnek, így azokra alkalmazni kell a
Gyftv. 14. § (10)-(13) bekezdéseiben foglaltakat, azaz e rendezvények
tekintetében az ismertetési tevékenységet folytatót bejelentési kötelezettség
terheli.
A gyógyszercégek által
bejelentett rendezvények közhiteles hatósági nyilvántartásának, valamint az
Ügyfél által benyújtott tudományos tanácsadó testületi ülések dokumentációjának
összevetése alapján a hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az Ügyfél
fenti számú beadványaiban szereplő tudományos tanácsadó testületi ülések közül 15
rendezvény – a jogszabályban foglaltakkal szemben – nem került a
gyógyszerészeti államigazgatási szervhez bejelentésre, így azokkal
összefüggésben a bejelentések elmaradása miatt mulasztás volt megállapítható.
II.
A 3/2009. EüM rendelet térítésmentes gyógyszerminta adásra és a
gyógyszer-adományozásra vonatkozó szabályainak megsértése
A gyógyszer, illetve
gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző
személyek nyilvántartására és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel
kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó
részletes szabályokat a 3/2009. EüM rendelet tartalmazza. E jogszabály az
ismertetési és promóciós tevékenység körébe sorolja az ingyenes gyógyszerminta átadását,
valamint a gyógyszer-adományozást is.
A Gyftv. 15. §-ának
megfogalmazása egyértelmű, mely szerint a gyógyszerminta és gyógyszer adomány
is ismertetésnek minősül, amelynek szabályait részben a Gyftv., részben a
3/2009. EüM rendelet tartalmazza. Az ismertetés Gyftv. 12. §-ában meghatározott
definíciója tehát az adományra és a mintaadásra is irányadó.
Térítésmentes
gyógyszerminta
Az ingyenes gyógyszerminta
adásáról a 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet 7. §-a rendelkezik. Tekintettel arra,
hogy az ingyenes gyógyszerminta adásának célja a készítmény promóciója, illetve
megismertetése a rendelésre, forgalmazásra jogosulttal, és ily módon közvetve a
termék betegek által történő alkalmazásának előmozdítása, kiemelten fontos társadalmi
érdek fűződik annak jogszabály által szabályozott keretek közé szorításához.
Ennek megfelelően pontosan és egyértelműen meghatározásra került a
térítésmentes gyógyszerminta átvételére jogosultak személyi köre is, mely
szerint mintát adni kizárólag a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére,
használatának betanítására és forgalmazására jogosultaknak lehet.
A személyi kört illetően a
3/2009. EüM rendelet világossá teszi, hogy fekvőbeteg-ellátást biztosító
egészségügyi szolgáltató esetében térítésmentesen gyógyszert átadni kizárólag
az intézeti főgyógyszerész útján lehet.
A Gyftv. 3. § 12. pontjában
foglalt definíció szerint a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök
rendelésére, illetve forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek,
gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő – a vonatkozó
tevékenységi engedéllyel rendelkező – előállító és kereskedő. Tehát e
fogalom-meghatározásból és a 3/2009. EüM rendelet 7. §-ában foglaltakból
egyértelműen kitűnik, hogy a térítésmentesen átadott gyógyszer átvevője
fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti
főgyógyszerész, míg más egészségügyi szolgáltató esetében a gyógyszer
rendelésére és használatának betanítására jogosult orvos vagy a gyógyszerek,
gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vevő, a vonatkozó
tevékenységi engedéllyel rendelkező előállító és kereskedő, azaz a gyógyszer
forgalmazója (így különösen nagykereskedő, forgalmazási/működési engedéllyel
rendelkező gyógyszertár) lehet (a továbbiakban összefoglalóan: jogosultak).
A gyógyszerminta átadásáról
az ismertető személy vagy a kiszállítást végző nagykereskedő a jogszabályban
foglalt tartalmi elemekkel jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek minden
esetben tartalmaznia kell az átadó és átvevő jogosult/személy nevét.
Az eljárásban az ügyféli
beadványok és azok mellékletei, valamint a 3/2009. EüM rendelet 10. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a vizsgált időszak tekintetében az
Ügyfél által a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek megküldött mintaadási
és adományozási jegyzőkönyvek egyértelműen és közvetlen módon bizonyítják, hogy
az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást biztosító egészégügyi szolgáltató
vonatkozásában összesen 35 alkalommal nem az intézeti főgyógyszerész, hanem
közvetlenül a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosult
személy útján adta a térítésmentes gyógyszermintát azon esetekben, amikor a
gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosult az egészségügyi
szolgáltató járóbeteg szakellátást biztosító szervezeti egységénél, illetve
fizikailag elkülönülő telephelyén folytatta tevékenységét.
A hatóság álláspontja
szerint a térítésmentes mintaadásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből
egyértelműen következik, hogy a minta átvételével érintett félnek egészségügyi
szolgáltatónak kell lennie. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
(továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja határozza meg az egészségügyi szolgáltató
fogalmát. E fogalommeghatározás alapján a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást
végző szervezeti egység, illetve az eltérő telephely nem minősül külön
egészségügyi szolgáltatónak, melyből következően azon egészségügyi
szolgáltatók, melyek több telephellyel rendelkeznek, illetve ahol a
fekvőbeteg-ellátás mellett járóbeteg-szakellátást folytató osztályok is
működnek, egy egységnek, egy szolgáltatónak minősülnek, és esetükben az
ingyenes gyógyszerminta kizárólag az intézeti főgyógyszerész útján adható.
Következésképpen a hatóság
álláspontja szerint nem tekinthető jogszerűnek az Ügyfél azon gyakorlata, hogy
az ismertető személyek fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató
esetében az ingyenes gyógyszermintákat nem az intézeti főgyógyszerész útján
adták a gyógyszer rendelésére, használatának betanítására jogosultnak, mely
értelmében az Ügyfél megsértette a 3/2009. EüM rendelet 7. § (1) bekezdés a)
pontjában foglaltakat.
Gyógyszer-adományozás
A hatóság eljárása során az
Ügyfél adományozási gyakorlatát is megvizsgálta.
A gyógyszerek adományozása
olyan, a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat, amelyre kiterjed a
Gyftv. gyógyszerismertetéssel kapcsolatos szabályrendszere, és ez alapján a
3/2009. EüM rendelet is. A gyógyszer-adományozásról a 3/2009. (II. 25.) EüM
rendelet 9. §-a rendelkezik.
A közforgalmú, fiók- és
kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és
nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19) EüM rendelet (továbbiakban:
41/2007. EüM rendelet) 34. §-a értelmében Magyarországon
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, karitatív célból térítésmentesen gyógyszer
vagy gyógyászati segédeszköz csak intézeti gyógyszertáron keresztül
adható.
A fentiek alapján a
térítésmentes mintaadáshoz hasonlóan, fekvőbeteg-ellátást biztosító
egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti főgyógyszerész útján kell az
ismertető személynek az adományozandó gyógyszert az egészségügyi intézmény
részére átadni. A fekvőbeteg-ellátó intézmény által foglalkoztatott orvos vagy
kórházi osztály részére közvetlenül gyógyszeradományt átadni nem lehet.
Az Ügyfél által a hatóság
rendelkezésére bocsátott bizonyítási eszközök, a 3/2009. EüM rendelet 10. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a vizsgált időszak tekintetében az
Ügyfél által a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek megküldött adomány átadási
jegyzőkönyvek egyértelműen bizonyítják, hogy az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást
biztosító egészégügyi szolgáltató vonatkozásában összesen 12 alkalommal nem az
intézeti főgyógyszerész útján, hanem közvetlenül a gyógyszer rendelésére,
használatának betanítására jogosult személy vagy kórházi osztály részére adta
át a gyógyszeradományt, amivel megsértette a 3/2009 EüM rendelet 9. §-ában
foglaltakat.
A 3/2009 EüM rendelet 9. §-a tartalmazza a gyógyszer-adományozás során a felhasználás szakmai feltételeinek, valamint a felhasználás ellenőrzésének biztosíthatóságát. Amennyiben az adományozás közvetlenül orvos részére is biztosítható lenne, nem érvényesülne a 3/2009. EüM rendeletben, valamint a 41/2007. EüM rendeletben rögzített feltételrendszer.
A hatóság fentiekben
kifejtett álláspontját támasztja alá a Kúria mint felülvizsgálati bíróság
Kfv.III.37.661/2017/5. számú ítélete, mely döntésében a bíróság egyértelműen
rögzíti, hogy gyógyszeradomány fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi
intézménynek kizárólag az intézeti főgyógyszerészen keresztül adható
jogszerűen.
III.
Egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére jogosító
jogviszonyban álló szakértő közreműködése az Ügyfél által folytatott
ismertetési tevékenységben
A hatóság az eljárás során
vizsgálta az Ügyfél gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére,
használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi
szakemberekkel kötött szerződéseit.
Az eljárás során az OGYÉI
az egészségügyi szakemberekkel kötött szerződéseket – különös tekintettel azok
tárgyára, irányára –, a szerződések teljesítése alapján kiállított
teljesítésigazolásokban foglaltakat, valamint egyes szerződések esetében a
szerződés teljesítésével összefüggésben létrejött dokumentációt, produktumokat
– tekintet nélkül azok Ügyfél által történő későbbi felhasználására, illetve a
felhasználás módjára, mivel ezen esetekben a jogviszony a szerződés
teljesítésével összefüggésben létrejött produktum elkészítésével befejezetté
válik – vizsgálta a Gyftv. 3. § 10. pontjában és 12. § (1) bekezdésében foglalt
szabályrendszernek való megfelelés szempontjából.
Az eljárás során nagy
mennyiségű szakmai dokumentáció és szerződés átvizsgálása történt meg, és az
Ügyfél szerződéses állományának áttekintése során az OGYÉI olyan
orvostanácsadói szerződéseket azonosított, amelyek tárgyai – többek között – a
következők voltak: szakmai prezentáció elkészítése márkakommunikáció céljából,
szakmai prezentáció betanítása a látogatók számára, szakmai kommunikációs
anyagokkal kapcsolatban tanácsok nyújtása, kommunikációs anyagok lektorálása,
medical prezentáció elkészítése, jóváhagyatása, prezentálása, konkrét
készítményhez kapcsolódó szakmai cikk elkészítése, látogatói prezentációk
elkészítésében ellenőrzés és tanácsadás, promóciós anyagok készítése, tréning
tartása látogatók számára.
A megvizsgált szerződések
teljesítése eredményeként létrejött dokumentációk, prezentációk, internetes
felületen vagy a nyomtatott sajtóban történő későbbi megjelenés céljából
készített cikkek kapcsán – együttesen értékelve azokat a létrehozásuk alapját képező
szerződéssel – azon anyagokat találta aggályosnak a hatóság, melyek a
megjelenésük, tartalmuk, illetve az általuk közvetíteni kívánt üzenet alapján
egyértelműen az Ügyfél valamely készítményének promócióját hivatottak
szolgálni, előmozdítani. A hatóság álláspontja szerint azon prezentációk
tekintetében, melyekben nem kizárólag említés szintjén jelenik meg egy adott
készítmény neve, logója, doboza, hanem az előadás döntő része kizárólag ezen
készítmény, illetve márkacsalád használatát, a kompetítor készítményekkel
szembeni előnyeit taglalja, az adott készítmény használatára buzdít, azt
javasolja, továbbá az előadás/prezentáció az adott készítmény külső
megjelenésének jegyeit hordozza, az egyes diákon a készítmény neve/külső
megjelenése szerepeltetésre kerül, kétséget kizáróan megállapítható azok
promóciós jellege.
Az Ügyfél által a hatóság
rendelkezésére bocsátott szerződéses állomány, valamint az ahhoz kapcsolódó
dokumentáció átvizsgálása alapján az OGYÉI arra a következtetésre jutott, hogy
az Ügyfél által egészségügyi szakemberekkel kötött bizonyos szerződések –
figyelemmel az azok teljesítésével összefüggésben létrejött produktumokra is –
tekintetében megállapítható a gyógyszerekre, azok összetételére, hatására,
alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat (gyógyszer rendelésének,
beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló
bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb
kereskedelmi kommunikáció).
Az OGYÉI az eljárás során
beszerzett bizonyítási eszközök alapján minden kétséget kizáróan megállapította,
hogy az egészségügyi szakemberek – a szakmai-tudományos tevékenységen túl – az
Ügyféllel kötött szerződések teljesítésével aktívan közreműködtek az Ügyfél
marketinganyagainak és kereskedelmi üzeneteinek a kidolgozásában.
Továbbá az OGYÉI azon
szerződések vonatkozásában – ahol a szerződés tárgya látogatók részére
tréningek, oktatások tartása, weboldalra készített cikkek véleményezése,
korrekciója, illetve kommunikációs anyagok lektorálása volt – megállapította,
hogy azok a megvalósulásuk által az Ügyfél promóciós tevékenységét segítő
szerződéseknek tekinthetők, tekintettel arra, hogy a szerződések alapján az
érintett egészségügyi szakemberek által kifejtett tevékenység a Gyftv. 3. § 10.
pontjában meghatározott kereskedelmi gyakorlat elemeit valósítja meg, és az
Ügyfél a kérdéses szerződések teljesítésével összefüggésben a tudomására
jutott, illetve birtokába került ismereteket, információkat a kommunikációs
anyagokban hasznosította, illetve a látogatók az ismertetések során
felhasználtak.
A Gyftv. 13. §-ának
értelmében az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet
csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
foglalkoztatott, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott
képzettségi követelményeknek megfelelő és a 13/A. § (2) bekezdés szerint
ismertetői igazolvánnyal rendelkező természetes személy útján folytathatja,
továbbá a Gyftv. 13. § (3) bekezdése szerint összeférhetetlen az ismertetési
tevékenységgel, ha az ismertető személy – ide nem értve a szerzői jogi védelem
alá tartozó tudományos tevékenységet – egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi
tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll.
Továbbá a Gyftv. 14. § (1) bekezdése szerint ismertetési tevékenységet folytató
által közvetlen vagy közvetett formában megvalósított kereskedelmi gyakorlat
esetében a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és
forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni
juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a
felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy
forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá
éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi
összegének 60%-át. Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy
közvetett formában megvalósított kereskedelmi gyakorlat esetében pénzbeli juttatás
vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető.
Az OGYÉI álláspontja
szerint nyilvánvaló a jogalkotói szándék, hogy a gyógyszer rendelésére jogosult
szakember ne kerülhessen olyan jogviszonyba az ismertetési tevékenységet
folytatóval, hogy az a szakmai meggyőződésének hajlítását, véleményének
promóciós aspektusokból történő megváltoztatását eredményezhesse. E szándék
jelenik meg a Gyftv. 13. § (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi
szabályban és a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében is.
Az illetékes hatóságok
által megküldött dokumentációk tanúsága szerint, a vizsgált időszakban a kifogásolt
szerződések teljesítésében személyesen közreműködő egészségügyi szakemberek úgy
végeztek az Ügyfél részére ismertetési tevékenységnek minősülő promóciós munkát,
hogy mindeközben érvényes egészségügyi szolgáltatói engedéllyel rendelkeztek,
illetve személyes közreműködés formájában egészségügyi tevékenységet végeztek,
amely két tevékenységtípus a fentebb részletezett okokból nem összeegyeztethető
egymással.
Amennyiben tehát a
szakorvos összeférhetetlenségi okokból kifolyólag az Ügyfél
marketingtevékenységében nem vehet részt, úgy az erre irányuló, az Ügyfél és a
szakorvos között létrejött megbízási szerződés megvalósulásával az Ügyfél
megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a
rendelésre jogosult szakember részére tiltott anyagi előnyt nyújtott olyan
szerződéses jogviszony formájában, amely realizálódása során túlmutatott a
szakterületén véleményformáló orvos szakmai ismereteinek továbbadásán, és az
Ügyfél készítményének promóciós lehetőségeit kívánta kiaknázni a szakorvos
bevonásával.
IV.
Ismertető személy tevékenysége után, az ismertetési tevékenységet folytatót
terhelő befizetési kötelezettség teljesítését igazoló okmány hatóság részére
történő megküldésének elmulasztása
A hatóság megvizsgálta,
hogy az Ügyfél eleget tett-e a bejelentett ismertető személyek tevékenysége
után felmerülő befizetési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló
dokumentáció megküldésére vonatkozó kötelezettségének. Az OGYÉI saját, ennek
kapcsán vezetett nyilvántartását áttanulmányozva megállapította, hogy az Ügyfél
ilyen irányú kötelezettségének nem tett eleget a vizsgált időszakban, aminek
eredményeként megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésében
foglaltakat.
f) a megsértett jogszabályi
rendelkezések megjelölése
A Gyftv. 14. § (1), (10), (13)
bekezdéseiben, valamint a 3/2009.
EüM Rendelet7. § (1) bekezdés a)
pontjában, 8. § (6) bekezdésében, továbbá 9. §-ában foglaltak.
g) a döntés rendelkező része
HATÁROZAT
A biztonságos és gazdaságos
gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.)
19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI)
nevében eljárva, a SANOFI-AVENTIS Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
(1045 Budapest, Tó utca 1-5., cg.: 01-10-043308; adószám: 12191525-4-44, a továbbiakban:
Ügyfél) ismertetési tevékenységének ellenőrzése iránt, OGYÉI/72756/2017.
számon, 2017. december 21. napján, hivatalból indult eljárásban, a Gyftv. 19. §
(2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján
megállapítom,
hogy az Ügyfél egészségügyi
szolgáltatóval, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban álló
szakemberrel kötött, meghatározott szerződések megvalósulásával megsértette a
Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat; továbbá az Ügyfél az általa szervezett
rendezvények bejelentésének elmulasztásával megsértette a Gyftv. 14. § (10),
(13) bekezdésében foglaltakat; valamint az Ügyfél a fekvőbeteg-ellátást
biztosító egészségügyi szolgáltató részére térítésmentesen adható mintaadási
gyakorlatával megsértette az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve
gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző
személyek nyilvántartására és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel
kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó
részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet [a továbbiakban:
3/2009. EüM rendelet] 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat; továbbá
megállapítom, hogy az Ügyfél fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi
szolgáltató részére juttatott gyógyszer-adományozási gyakorlatával megsértette
a 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet 9. §-ában foglaltakat; illetőleg az Ügyfél
azzal, hogy Gyftv. 36. § (4) bekezdésében meghatározott, az őt, mint
ismertetési tevékenységet folytatót az általa munkavégzésre irányuló jogviszony
keretében foglalkoztatott és nyilvántartásba vett ismertető személy
tevékenysége után terhelő befizetési kötelezettségének teljesítését igazoló
okmányt elmulasztotta megküldeni a hatóság részére a vizsgált időszakban,
megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésekben foglaltakat,
mindezekre tekintettel a Gyftv. 19. § (2) bekezdésének c) pontja szerint
megtiltom
a jogsértő
magatartás további folytatását, továbbá a Gyftv. 19. § (2) bekezdés d)
pontjának db) alpontja alapján
31 000 000 Ft – azaz harmincegymillió forint – összegű
pénzbírsággal sújtom.
A bírságot a határozat
kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megfizetni az OGYÉI Magyar
Államkincstárnál vezetett, 10032000-01040353-00000000 számú számlájára.
Az Ügyfél késedelmi pótlékot köteles
fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A
késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Ha az OGYÉI a rendelkezésre álló
adatok alapján megállapítja, hogy a jelen határozatban elrendelt kötelezettség
teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak
megfelelően történt, hivatalból elrendeli a végrehajtást.
Megállapítom, hogy az eljárás során
eljárási költség nem merült fel.
Jelen határozat ellen a Gyftv. 19/A. §-a szerint közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per indítható a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (1) bekezdése szerint, a Kp. 13. § (3) bekezdésében meghatározott bíróság előtt. A keresetlevelet az illetékes bíróságnak címezve, az OGYÉI-hez kell benyújtani.